Ha szerepel Kempis Róbert ebben a történetben, akkor nagyon figyel arra, hogy a háttérben maradjon. Az első hozzávezető lépcső a nő a fotón, akinek most talán a nyomára akadtam. Elkezdtem átnézni a képeket, amiket az iratok között és a pendriveon találtam, és úgy tűnik, megvan, hogy ki volt ez a nő…

 Újra a padlásszobámban élek. Irénke csak egy egyszerű öregasszony, aki álomvilágban él, és nem árt a légynek sem. Legalábbis, most így tűnik. Ezzel a magam részéről a történetet lezártam. Hetekkel ezelőtt írtam Nektek egy találkozóról a Gellért-hegyen. A beszélgetés során két valós ügyet említett…

 Ezt az emailt írta valaki nekem ma reggel: Szia Moretta, láttam, hogy írtál a Kézről. Érdekes összefoglaló, Te meg Dottore elég jól összeszedtetek néhány dolgot, néhány dologban meg rettentően mellényúltatok. Jófej leszek, néhány dolgot szívesen megosztok, hogy ne teljesen sötétben…

Elkezdtem szervezni a találkozókat azok alapján az adatok alapján, amit Dottore küldött Péter által. Egyelőre nem mondhatok sokat, de jó, ha tudjátok, hogy folyik a munka. Van viszont a már elért mappában egy olyan irat, amiről úgy döntöttem, hogy nyilvánosságra hozom, mert – eddigi tapasztalataim…

 Köszönöm a segítséget, eddig ez a legnagyobb fogás: az egész mappa a Kéz-ről szól. Ha valóban létezik ez a szervezet, akkor már évszázadok óta fennáll, de titoktartás közepette működik. Mindent nem akarok és nem is tudok közzétenni, de a bejegyzés végére a lényeget érteni fogjátok – bár még én is…

Kezdek hozzászokni az egyedüli élethez. Pár hete még féltem, és nehezen viseltem az egyedüllétet, de az új év relatív nyugalmat hozott. A figyelmemet azért ébren tartom. Az előző, Krotónról szóló bejegyzésben említett iratban ez van a margóra írva: v. Pop. - v. App. Felmerült, hogy a „v.” a „via”…